Vázlatok

Dora Noémi - Göndöcs Petra

Mi a mosóporok hatásairól fogunk előadást tartani.

1. Mosópor megjelenésének törnétene->szappan háttérbe szorulása, mosógép
2. 1950: folyékony mosópor, fehérítő, folteltávolító, hidegben oldódó mosópor
3. Nem a márka számít
4. Miért egészségtelenek: környezetre, bőrre
5. Megoldás
6. Összetétel
7. Enzim: melyik mit szed ki a ruhából

 

Guba Mária Virág - Bónácz Judit - Tuka Rebeka

A mi csoportunk a szappanok fajtáit és a különböző biosminkeket mutatja be.

Projektmunkánk vázlata röviden:

1. Szappanok fajtái

  • Csokoládé - narancs
  • Levendula - menta
  • Holt-tengeri - iszapos
  • Kubeba
  • Fahéj - mák
  • Szőlőmagos
  • Ópiumos

2. Sminkek káros hatásai

3. Biosmink

  • alapozók
  • korrektorok
  • krémek
  • pirosítók
  • púderek
  • szempillaspirálok
  • tusok
  • szemceruzák
  • szemhéjfestékek
  • tartós rúzsok
  • szájkontúr ceruzák
  • szájfények

4. Ilcsi termékek

  • az alapítóról
  • termékekről röviden

Nagy Bori - Rompos Ádám

A mi csoportunk a vegytisztítást és a vegytisztító szerek történetét és mai formáját mutatja be.

Vázlatunk a következő: 

  1. A vegytisztítás főleg konfekcionált felsőruházati cikkek és más olyan textíliák tisztítására alkalmazott technológiai eljárás, melyek hagyományos módon – vízben vagy a különféle mosószerek vizes oldatában – károsodás veszélye nélkül nem tisztíthatók. A vegytisztítás mechanikai és kémiai technológiai folyamata, szemben a mosás technológiai folyamatával, nem vizes, hanem szerves oldószeres közegben játszódik le.
  2. A vegytisztító gép olyan zárt rendszerű tisztítóberendezés, mely a tisztítási (mosási) folyamaton kívül elvégzi a centrifugálás (oldószer eltávolítás) és szárítás műveleteit is, miközben a gépben lévő oldószert szűréssel és/vagy desztillálással újra tisztításra alkalmas állapotba hozza.
  3. A vegytisztításra felhasznált oldószerek típusa a különböző szénhidrogén-vegyületek előállítása folyamán változott. A kezdeti időkben, 1825-től a benzol volt a vegytisztítás alkalmazott oldószere. Ezt követte a múlt század 70-es éveiben a könnyűbenzin, majd a szén-tetlaklorid. Ezeknek a vegyületeknek a tűz- és robbanásveszélyes jellege vezetett később a nehézbenzin, majd az 1920-as évek közepén a triklór-etilén és a perklór-etilén alkalmazásához. A hatvanas évek elején jelentek meg a fluórklórozott szénhidrogén oldószerek, azonban környezetszennyező hatásuk miatt a 90-es évek elején ezek használatát szinte az egész világon betiltották, így Magyarországon is. A fluórtartalmú oldószerek betiltásával szinte azonos időben ismét a szénhidrogén alapú oldószer alkalmazása került előtérbe a vegytisztító iparban. Mivel ez az oldószer fokozattan tűz- és robbanásveszélyes, olyan vegytisztító gépet fejlesztettek ki egyes gépgyártók (első alkalommal a japánok), mely a tűz- és robbanásveszélyt minimálisra csökkentette. Ennek a géptípusnak a hagyományos gépekhez képest az a lényege, hogy a tisztítási technológia robbanásveszélyes fázisa nem levegőáramban, hanem nitrogéntöltetben megy végbe, így oxigén hiányában tűz vagy robbanás – helyes technológia alkalmazása esetén – nem következhet be.
  4. A ma alkalmazott vegytisztító gépek a tisztításra használt oldószer típusa alapján a következőképpen csoportosíthatók:
  5. – klórozott szénhidrogénnel (perklór-etilénnel, esetleg triklór-etilénnel; ma már szinte kizárólag a perklór-etilént használja a textiltisztító ipar) tisztító gépek,
  6. – benzinnel (nehéz- vagy középbenzin) üzemelő vegytisztító gépek,
  7. – kombinált, oldószeres-vizes (perklór-etilén és víz felváltva, vagy bizonyos arányban keverve) eljárással működő vegytisztító gépek,
  8. – csak vízzel üzemelő vegytisztító gépek (kísérleti stádiumban lévő eljárás),
  9. – szénhidrogén vegyülettel tisztító, legújabb generációs gépek.
  10. A vegytisztítás technológiai folyamatának tisztítási (mosási) fázisa kizárólag hideg – helyiség-hőmérsékletű – oldószerfürdőben megy végbe, viszont a szárítási fázis kb. 60 °C hőmérsékletű levegőáramban, tehát a levegő felmelegítéséhez hőenergiára van szükség. Ezért a vegytisztító gépeket fűtési módjuk szerint is szokás csoportosítani:
  11. – gőzfűtésű gépek,
  12. – villamos fűtésű gépek közvetlen fűtéssel,
  13. – villamos fűtésű gépek közvetett fűtéssel (pl. hőközlő olajjal).

 Kellermájer Diána - Gelencsér Anikó

Mi párosunk a gyógyító olajok, teák és növények témát választotta.

Röviden összefoglalva miről is szól ez:
olyan manapság könnyen, akár a legközelebbi gyógyszertárból vagy drogériából beszerezhető olajokkal kezdenénk, amiknek jótékony hatása ismert, esetleg bizonyított is. Különféle felhasználási módszereit és hatásait fogjuk kiemelni. Rengeteg féle és fajta létezik ezekből az olajokból, de mindig a 100%-ban természetes eredetűt próbáljuk megvásárolni. Testünk szinte minden területére vagy betegségére alaklmazhatóak a külön típusok, tehát bátran merjünk kísérletezni, hiszen nem biztos hogy egyből az első megfelelőt megtaláljuk.

Következő lépésben a gyógyteákkal szeretnénk foglalkozni:
hasonlóakat tudunk elmondani ezekkel kapcsolatban is, azzal a kivétellel, hogy természetesen teaként kell fogyasztanunk. Hátrányuk, hogy kicsit kellemetlen lehet az ízük és kúraként kell alkalmaznunk, mert nem várhatunk olyan hamar gyógyulást tőlük, mintha bevennénk egy antibiotikumot.

Végül a gyógynövényeket és természetes szépségápolást szeretnénk megemlíteni:
talán ez a kategória a legismertebb, hiszen nagyon régóta ismerjük gyógyító hatásukat, valamint a legelső orvoslások és készítmények alapvalói voltak. Sajnos nem minden ember reagál egyformán, valakinél semmilyen hatást nem ér, valakivel pedig szó szerint csodákat művel. Attól még, hogy az egyik kudarcot vall, ne mondjunk le a természetes anyagokról! Mindenkit bíztatok a használatukra, ha egészséges külsőt szeretnénk.

Geipl Nikolett - Gőcze Barnabás

A mi csoportunk a természetes anyagokból álló arcmaszkokat mutatja be nektek! Nagyon egyszerű elkészíteni őket és különböző hatásokkal hatnak a bőrre!

1.Csokimaszk--> 2 halmozott teáskanál nem édesített kakaó por, kb 1 evőkanál méz, 2 teáskanál kókuszolaj vagy 3 teáskanál olivaolaj

10-15 perc

Száraz bőrtípusra nagyon ajánlott

 

2.Avokádó maszk--> 1 avókádó,  egy fél citromnak a leve

15-30 perc

Nagyon jó a pattanások ellen mert a citrom antibakteriális vagyis fertőtleníti a bőrt és kiszárítja a pattanásokat és hidratáló hatása is van

 

3.Szénmaszk--> 4-5db széntabletta (ami gyógyszertárban és drogériában nagyon egyszerűen kapható), 1 evőkanál kókuszolaj vagy olivaolaj, zöld tea (filter), víz

15-30 perc

A szén megöli/kiüríti a mitesszereket és antibakteriális vagyis a pattanásokat is megöli

 

4. Ráncelleni maszk--> 3 teáskanál tej, 2 teáskanál nem édesített zselatin

Azonnal fel kell használni mert hamar megkeményedik a zselatin!!

20 perc után megszárad és meg lehet próbálni egybe lehúzni

 

5. Epermaszk--> pár szem fagyasztott eper, 2 evőkanál finom túró (nem darabos), kb egy teáskanál olvivaolaj

10-15 perc

Hidratáló hatású

 

6. Spenótmaszk--> 2 evőkanál creme fríche, 3-4 evőkanál kókusztej, 5 percig forró vízben áztatni a spenótot spenót

10 perc

Creme Fraícheàmagas zsírtartalomàhidratáló hatású

Kókusztejàmagas zsírtartalomàhidratáló hatású, puhítja a bőrt

Spenótà vitamin A,B,C van benneàantioxidáns(védi a sejteket)

                Vitamin Aà segíti a vérkeringést

                Vitamin Beta-carotin+vitamin E,B,C à méregtelenítőek

                Vasà a pikkelyes/száraz bőrt enyhíti

 

7. Lehúzható maszk--> zsebkendő a rétegeire szétszedve, 1 tojás fehérje, ecset

Először fel kell kenni az arcra tojás fehérjét és rá tenni a zsebkendőt majd újra rákenni a fehérjét. Miután megkeményedett a tojásfehérje lehúzzuk a zsebkendőt

Kiszedi a mitesszereket

 

Ganzler Franciska - Kishalmi Ádám

Mi a mai és a régi korok szappankészítését és mosását mutatjuk be.

1. Szappankészítés folyamata, eljárás

2. Hozzávalók (adagok)

3. Szappankészítés régen

4. Szappankészítés ma

5. Mosás ma

6. Mosás a régi korokban